Végre péntek, és ugyebár: Péntek az én napom!:) Úgy felmelegedett az idő hogy szandában meg háromnegyedesben indultam el.Nagyon siettem ugyhogy sokat nem nézelődtem mivel az első óra torna volt. Ahogy beérek az osztályba Gábor,Ádám és Boti elkezdnek röhögni.Értetlenül nézek rájuk. Boti: -Jól kisminkelted magad!- és megint röhögtek Én: -Tessék?MI???-néztem mint borjú az újkapura Na mindegy mert többet semmit nem mondtak csak nevettek és nevettek rajtam. A tornaterembe érve ez fogadott: Anna: -Pfff... Boró: -Nóci te normális vagy...? Kiki:-Hát ez... Timi: -Hehehe... Én: -Tessék? Egy szót sem értek... Petra és Réka egyszerre: -Jól kifestetted magad... Én: -Nem értem....én nem csináltam semmit.-és elkezdtem bőgni csak sírtam és összekuporodtam a fal mellett. Petra: -Az hogy annyi alapozot tettél magadra... Nono: -Hogy nem látszanak a szeplőid.. Dorka: -Pedig úgy cukibb vagy! Én: -Nem tettem semmit és ha nem hiszitek menjünk el a mosdóba és megpróbálom lemosni. Mindenki:-Oké, én is jövök. A mosdóba érve tükörbe néztem.Az összes szeplő és az az anyajegy is eltünt az arcomról.Mi van velem.Anyát felhivtam telefonon aki holnapra beprogramált egy doktorhoz.Így hát nem tornásztam mert nem lehet tudni hogy mi ez.Jajj, csak már legyen vége.